Szeretettel köszöntelek a Inspiration to Life közösségi oldalán!
Gyere velem,dolgozzunk együtt! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Inspiration to Life vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Inspiration to Life közösségi oldalán!
Gyere velem,dolgozzunk együtt! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Inspiration to Life vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Inspiration to Life közösségi oldalán!
Gyere velem,dolgozzunk együtt! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Inspiration to Life vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Inspiration to Life közösségi oldalán!
Gyere velem,dolgozzunk együtt! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Inspiration to Life vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A legtöbb anyuka azt szeretné, ha a kisbabája átaludná az éjszakát, lehetőleg a saját ágyában, napközben könnyen elaludna és kipihenné
magát, amikor fentvan, akkor pedig minél többet egyedül játszana. Nem várunk el túl sokat a kisbabától? De igen! A kötődésre nevelés lényege, hogy úgy alakítjuk a szokásokat, ahogy mindenkinek a legjobb, de úgy, hogy ne okozzunk maradandó lelki sérüléseket.Nagyszüleinknek egyszerűbb dolga volt még, hiszen akkor még létezett a nagycsalád, mindig volt olyan családtag, aki az éppen nyűgösködő kisbabát lefoglalja egy időre, vagy tehermentesítse az anyukát. Külön szobában alvás sem létezett még, természetes volt, hogy a kicsi a testvérekkel, szülőkkel együtt, egy szobában alszik. Aztán a nagycsaládok széthullottak, mindenki saját külön lakást-házat akart, ezeket pedig fenn kellett tartani, az anya is dolgozni kényszerült, a kicsik pedig külön szobát kaptak. Pedig a babák igénye a szeretgetésre, az álomba segítésre megmaradt: ők továbbra sem tudnak segédlet nélkül elaludni (ritka az a baba, aki erre magától képes), igénylik a szülők jelenlétét, ha fájdalmuk van, ha megijednek a sötétben stb. Miért is akarnánk megfosztani őket ettől?
Persze a szülővé válás lemondásokkal jár, de ez nem azt jelenti, hogy az anyának szükségszerűen kialvatlannak kéne lennie. Sőt! Keresni kell
azokat a megoldásokat, amik az anya számára is jók és a kicsinek is jók. A kötődésre nevelés erről szól. Arról, hogy nem szabad sírni hagyni a babát, hogy nem szabad olyan szokásokra nevelni, olyasmire “idomítani”, amihez még kicsi, ami nem neki való. Néhány nap sírás után megtanulja az új rendet, de ezzel károkat okozunk, olyanokat, amikre csak felnőttkorban, esetleg egy betegség, egy depresszió vagy más pszichés eredetű probléma kapcsán derül fény.
Soha ne felejtsük el, hogy a kicsi nem egy gép, amit ki be kapcsolgathatunk, vagy egy kutya, akit meg lehet tanítani visszahozni a labdát: ő már fogantatása pillanatától kezdve emberi lény, aki kötődik hozzánk, akinek szüksége van ránk és arra, hogy rajtunk keresztül ismerje meg a világot.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Aki kíméli botját
A kis kíváncsi!
Kinél maradjon a gyerek?
Tágra nyílt szemek!