Senki sem tudja, pontosan hány gyerek tűnik el egy évben az Európai Unióban, mert nincs egységes adatbázis. Magyarországon is csakazokról az esetekről vannak adatok, amely esetekben az elveszett gyerekekre körözést ad ki a rendőrség.Van, aki csak egy fél napra kószál el, mások elszöknek, de néhány hét után hazamennek. És az sem ritka, hogy az egyik elvált szülő a másik tudta nélkül viszi magával a gyereket akár külföldre is.Az eltűnt gyerekek keresésében nagyon sokat számít az idő. Csak Magyarországon egy kisvárosnyi gyerek tűnik el évente. De ová tűnnek a gyerekek? A csellengő gyerekekről nálunk még mindig sokan azt gondolják: felelőtlen kölykök, s nem törődnek azzal, mennyi gondot okoznak a felnőtteknek. Jól meg kéne őket büntetni. Pedig kétségbeesett lépésre szánja el magát az a gyerek, aki az ismerős rossz helyett az ismeretlent választja, és egyedül nekivág a vakvilágnak. A fiatalok eltűnése Nyugaton is régóta téma: különféle okok miatt tűnnek el, szöknek el a gyerekek, köztük sok a középosztálybeli. Kelet-Európában és idehaza azonban jóval súlyosabb társadalmi problémáról van szó. Az eltűnések összefüggésbe hozhatók a rohamos elszegényedéssel is.

Egyre több a hátrányos helyzetű család, amely nem tud megfelelően gondoskodni a gyerekekről. A szülők munkanélküliek, depressziósak, reményvesztettek. A gyerekeknek sem az iskolában, sem otthon nem jó. Leggyakrabban mégis az intézetbe került fiatalok szöknek meg. Óriási veszélynek vannak kitéve: könnyen gyerekkereskedők áldozatává válhatnak. A Szabolcsban, Baranyában vagy a Nyíregyháza melletti nyomortanyákon élő roma fiatalok helyzete a legkilátástalanabb. Eltűnésüket a szülők sokszor be sem jelentik, kerülik a rendőröket. A tizenéves cigány lányok gyakorta a család beleegyezésével hagyják el az otthonukat. Az emberkereskedők meggyőzik a szülőket: a gyerek jó munkához és pénzhez jut külföldön, amiből támogathatja a családját.

Rengeteg olyan esetről hallani, amikor magyar fiatalokat alvilági szervezetek kiközvetítettek külföldre. Vannak, akiket kényszermunkára fognak külföldi mezőgazdasági telepeken. Még gyakoribb, hogy magyar lányokat szexmunkára adnak el. Nyugat-Európában nagy a kereslet a magyar prostituáltakra, akik úgy mennek ki, hogy nem tudják, milyen borzalmas dolgok várnak rájuk. De az emberkereskedők a hazai intézetből szökött lányokat is megtalálják, elcsábítják. Majd megkérik őket, hogy a barátaikhoz is „legyenek jók”. Fiatal fiúkat is eladnak férfiaknak. Az „emberárut” főleg Hollandiába vagy Svájcba szállítják, ahol legális a prostitúció. Ha a fiatal még nincs tizennyolc, meghamisítják az adatait.