Kedves Network

Közösség!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a Network.hu életében tulajdonosváltás történt.

Tele vagyunk friss ötletekkel, tervekkel arra vonatkozólag, hogyan tehetnénk még szórakoztatóbbá és értékesebbé az itt eltöltött időt.

 ELSŐDLEGES CÉLJAINK: 

- NAPRAKÉSZ és KEZELŐBARÁT felület (szem előtt tartva, hogy korábbi felhasználóink még könnyebben eligazodjanak kedvenc közösségeikben.) 

- a közösségek tagjait aktívabb kommunikációra BÍZTATJUK !

A legkisebb gyermektől fel a legkomolyabb emberig, mindenki mindent pénzben mér. A ma embere amikor valamit lát, azt kérdezi, hogy: mennyit ér? Minden érdekli az embert, de leginkább a dolgok értéke izgatja. Nem csoda így, ha manapság feltevődik gyakran az a kérdés is, hogy: mennyit ér az ember? Ha mindennek értéke van, akkor az embernek is kell, hogy legyen értéke. Az emberi test felépítésében mintegy 75 féle anyagelem van. Van benne víz, vas, réz, só, mész, oxigén, stb.

Nagyon sok felnőtt törekszik a tökéletességre. Gyötrik magukat, és csalódnak önmagukban, ha nem érik el a tökéletességet. Pedig a tökéletesség elérhetetlen, hiszen emberek vagyunk, és előfordul, hogy hibázunk. Akármennyire törekszünk is arra, hogy tökéletesek legyünk, ez csak pillanatokra sikerülhet. De ha megfigyeled önmagadat, akkor rájössz, hogy vannak fontos dolgok, amiket már elértél, ezzel pedig megerősítheted az önbecsülésedet. Ha megérted és elfogadod, hogy nem csak a nagy dolgok számítanak, hanem a kicsi eredmények is fontosak, akkor rájössz, hogy sokkal több vagy annál, mint ahogy eddig gondoltad.

Sokan nem is tudjuk, milyen fontos, mennyire meghatározza életünk minden mozzanatát az önbecsülésünk. Az alacsony önértékeléssel rendelkezők a kritikát, a negatív dolgokat sokkal könnyebben hiszik el, mint a dicséreteket. Az önbecsülés egy előfutára a mások megbecsülésének, és ebből a szempontból a tisztelet valakinek a szülei és származása iránt fontos. Hacsak nem tekinti értékesnek az ént, potenciálisnak, csodálatra és törődésre méltónak, és másokkal egyenlő elbírálást érdemlőnek, az egyén nem lesz képes igazán megadni ugyanezt a bánásmódot másoknak.

‘Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied.

A szerelmünk, a tűz fellobbanásának kezdetével egy időben el kell ültetni a mentális fejlődésünk fáinak magvait, hogy később a kapcsolat bizonyos szakaszaiban ebből a fából táplálkozni tudjon, különben kialszik és a parázs mellett nemhogy családi ebédet főzni, de még melegedni sem lehet. Amennyit adok, annyit várhatok el. Nem a másikra kell várni, hogy megoldjon minden felmerülő problémát, hiszen a felmerülő problémában én is részt vettem, tehát a megoldásnál is ott kell lennem.

Mi lenne, ha csak azon múlna, hogy mennyi van belőle, hogy mennyit vagyunk hajlandóak el- és befogadni belőle? Mi lenne, ha mindnél többet fogadsz el, annál több jutna másnak is? Mi lenne, ha a pénz nem számítana? Manapság, mikor szinte már minden a pénzről szól, érdekes lehet belegondolni, hogy mi lenne velünk pénz nélkül. Egy világban, ahol a pénz mindennél többet ér. Pénzt kapsz azért, mert csinálsz valamit, és pénzt fizetsz azért, amit mások csináltak. Szépen körbe-körbe forog az egész, és talán már innen is egyre többen érzik azt, hogy ez bizony az úr.

A katonák felállították keresztemet, és a gödörbe helyezték. Rátekintettem a tömegre, bár megdagadt szememmel alig láttam. Néztem az embereket. Nem láttam egy barátot sem azok között, akik gúnyoltak. Senki sem volt ott, hogy megvigasztaljon. „Istenem! Istenem! Miért hagytál el engem?” Elhagytak mindazok, akik szerettek…. Tekintetem Anyámra esett. Ránéztem és megszólalt a Szívünk. „Neked adom szeretett gyermekeimet, hogy legyenek a Te gyermekeid is, légy Te az Édesanyjuk.” Emlékszel amikor a kereszten voltam?

“Savin’ Me”: Isten lehetõvé tette az embernek, hogy válasszon. Vagy Neki engedelmeskedve él vagy fellázad az Õ igazságos uralma ellen. Az ember választása a bűnbeesést eredményezte. A bűn – egyszerûen fogalmazva – Isten iránti engedetlenség. Õ a Teremtõ, akinek engedelmeskedni kell. És ami még fontosabb, hogy maga Isten az igazság mércéje. A bűn fizikai halált és Istentõl való lelki elszigetelõdést eredményez. Az elszigetelõdés azért következett be, mert Isten tökéletes és tiszta.

Kárhozatra juthat-e egy megtért ember? Lehetséges-e, hogy egy keresztyén aki elfogadta Jézus Krisztust személyes Megváltójának, akkorát vétkezik, hogy elveszti üdvösségét, és a pokolra jut, az utolsó ítéletnél pedig a tüzes tóba vetik? Jézus szerint egy megtért bűnös többet ér tíz ártatlannál. Az úrtól jön a szabadulás!. Ez egyszerre negatív és pozitív dolog, mert megszabadultunk egy vesztes állapotból, és megmentettek lettük, ami számtalan áldást biztosít a hívõ számára attól a pillanattól kezdve, hogy hitt Krisztusban.