Isten jelenlétének hite: Jelenvaló vagyok, amint igazságban és szellemben velem összekapcsolódtok. De ti még mindig a távolban kerestek. Kevesen vannak, akik átadják magukat mint gyermekeim,akik tehát helyes viszonyban vannak velem. Az emberek többsége beszél ugyan Istenről és Teremtőről, hisznek is egy hatalommal teljes lényben – de azt hiszik ez a lény végtelen, és messze van tőlük. Nem tudják, hogy én mint Istenük és Teremtőjük, szeretnék kapcsolatban lenni velük.

Mennyi ember szenved különféle terhek súlya alatt, egyre csak abban reménykedve, hogy kérése elõbbutóbb meghallgatásra talál? Az imádság nagy lehetõség számunkra, mert benne azt szólíthatjuk meg,akinél nincs lehetetlen. Isten várja, hogy gyermekei minden gondjukat, bánatukat neki mondják el. Nem is az imádkozás fontossága kérdõjelezõdött itt meg. A nagy kérdés az, hogy mi vagy ki az alapja a reménykedésnek. Egy bizonyos személy, akit visszavárunk, erõs vágyakozás valami után, amirõl nem tudunk vagy nem akarunk lemondani, vagy pedig maga az élõ Isten?

Két dologba hasad meg az ember szíve. Ha elkerüli a nagy és halálos szerelem, és ha megtalálja. A világ legnagyobb ellentmondása a nagy szerelem, amire annyira vágyakozunk. Ami kihozza belőlünk az ördögötés az angyalt. Amiben szárnyalunk, de legsötétebb börtönünk is. Amiben megkötözzük a másikat, de fel is áldozzuk magunkat. A szenvedély és félelem rabjai vagyunk. Márpedig mindkettő az ego birodalma, és itt akar bennünket tartani. A legszebbnek és legszentebbnek tartott érzelem a legnagyobb kísértőnk és béklyónk.

A modern kereszténység köreiben nagyon jól ismert és gyakran használt az újjászületés kifejezés. A legtöbb, magát keresztényneknevezõ egyénnek azonban fogalma sincs arról, hogy mit is jelent valójában, a bibliai értelemben újjászületni, s mi megy végbe az egyénben az újjászületésekor. A hitet csakis a Szellem által vagyunk képesek megélni és gyakorolni. Ezért az újjászületésnek szellemileg kell megtörténnie, tehát egyáltalán nem lehet fizikai illetve testi vonatkozású.

(A mi Istenünk) Jézus Krisztus azt mondja hogy az Ő juhainak örök életet ad, és senki ki nem ragadja őket az Ő kezéből. De kik az Ő juhai,és hogyan viselkednek az Ő juhai? Jézus nem tesz különbséget fehér, cigány, szinesbőrű ember között, minden olyan embert befogad a nyájába akik hallják a szavát, ismerik az Ő hangját és követik Őt. Krisztus követői azok, akik hisznek benne, akik ismerik az Úr jézus Krisztust és ismerik az Ő hangját, az Ő szavát. Ami a legfontossabb engedelmeskedünk-e krisztusnak, az ő szavának.

Minden életútját járó keresztény számára elõbb vagy utóbb elérkezik a félelem pillanata. Talán veled is elõfordult már, hogy vihar dúlt aszívedben. Esetleg azt érezted, hogy a szembeszél pont az ellenkezõ irányba visz, mint amerre menni szeretnél; vagy attól féltél, hogy a te, vagy a családod élete hajótörést szenved. Ki kerülheti el a próbatételeket, mely bukás vagy szegénység, depreszszió, kétely vagy kísértés formájában jelentkezik? Sokszor a mellettünk lévõk fájdalma miatt szenvedünk: a fiunk képtelen megtalálni a saját útját, vagy kábítószeres lett; férjünk alkoholista vagy munkanélküli, a számunkra kedves személyek külön élnek vagy elváltak, szüleink idõsek és betegek… Félelemmel tölt el bennünket a minket körülvevõ, háborúkkal, erõszakkal, igazságtalansággal teli materialista és individualista társadalom… Látva ezt a helyzetet kételyünk támadhat: Hova lett Isten szeretete?

Egy keresztény kizárólag Isten kegyelmének köszönheti, hogy örök élete van, hiszen maga a saját cselekedeteivel azt nem érdemelheti ki.Isten az Ő irgalmából és emberek iránti szeretetéből küldte el Fiát a Földre, hogy általa megváltsa az emberiséget bűneiből. ‘Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék’. A keresztények megtérésük előtt halottak voltak bűneikben, a világ életmódja szerint éltek testük kívánságait követve.