Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be – nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs. Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban minden, amit átélünk, jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is, megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik.

A dokumentumfilm főszereplője Németh Vilmos, a világ egyetlen vak, fekete öves aikido-mestere. Az életvidám fiatalember egy betegség következtében fokozatosan elveszítette látását, de ez nem vette el életerejét és küzdőszellemét. Egy alkalommal megtámadták az utcán, azonban korábbi karate-tanulmányainak köszönhetően elhárította a támadást. Az esetet követően elhatározta, hogy megtanulja megvédeni magát. Ekkor fordult az aikido felé, és mára az általa megismert különféle küzdősportok fogásaiból – barátai segítségével – saját önvédelmi módszert fejlesztett ki, kifejezetten vakok számára.

Hajad ezüstjével szökött meg a novemberi szél. Utolsó sóhajod sietett utána. Kicsi szobádba már beköltözött a Tél. Jég, zúzmara jár a nyomába. Elmentél, Anyám. De lásd, én itt vagyok. Virágot hoztam néked. Térdre hullok és remegő kézzel simogatom meg emléked. Köszönni jöttem. Megköszönni a kincset, amit adtál. Mert már tudom, gazdag vagyok. Gazdagabb a leggazdagabbaknál. Koporsóbazárt, szótlan ajkad suttogta el nekem a Titkot: Szíved egy kincstár. Ne tékozolj soha, de mindig másoknak is adjál.

Kik is azok a mindenszentek? Kik azok a boldogok, akiknek Jézus a hegyi beszédben megígéri az Isten országát, az üdvösséget? Mai formájában is több, mint ezeréves ünnep ez, eredetében és jelentésében pedig visszamegy az első keresztény századokra. Minden nép mindenkor tiszteletben tartotta nagyjait és elődjeit. A hajdani rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka volt, hogy őseiknek és hőseiknek isteni és félisteni címeket adományoztak, akiknek aztán szobrot emeltek, esetleg szentélyt állítottak fel.